Nyíllevél, szobai nyíllevél - Syngonium podophyllum

Nyomtatás E-mail
(1 szavazat, átlag 5.00 az 5-ből)
Írta: Dóri   
2010. március 08. hétfő, 10:12

Származása: Dél- és Közép Amerika trópusi őserdeiből.

Rendszertani besorolása: nyíllevél nemzettség üvegházi nyíllevél faja.


Tulajdonságai: Kezdő növénytartók ideális növénye, egyes fajtái árnyék- és szárazságtűrő tulajdonságai miatt. Az egyenletes meleget szereti, télen is legalább 16 fokon tartsuk. Elképzelhető, hogy vízigénye télire lecsökkenhet. Az eredeti, üde zöld színű fajta kedveli a félárnyékos, árnyékos helyet. Ma már léteznek halvány zöld, fehér, foltos fajtája is, ezeket világos, de nem napsütötte helyre tegyük. Márciustól augusztusig kéthetente tápoldatozhatjuk. Kiforralt, visszahűtött vízzel locsoljuk. Szobahőmérsékletű kiforralt vízzel rendszeresen permetezzük lombozatát. Tavastonként ültessük át, de csak amíg 30 cm-nél nagyobb cserépbe nem kerül a növényünk. Ekkor már csak a föld felső rétegét cseréljük ki évente. Levelei az életkorával együtt változnak. Fiatalkorában a levelek nyílhegyre hasonlítanak, az idő előrehaladtával három- majd öt karéjos, összetett formájú leveleket hoz. Ezek a különböző típusú levelek egyidőben is megtalálhatóak ugyanazon növényen. Alakja fiatalon felfelé álló vagy akár bokros is lehet. A felfutó hajtások a már idősödő növényeknél jelennek meg, amelyek segítségével akár 1,5 m magasra is felkúsznak. Ennek segítésére támkarózása mohával borított rúddal a legmegfelelőbb. A növény ugyanis léggyökeret enged, amely a nedves mohába meg tud kapaszkodni és kis segítséggel bele is nőhetnek. Rendszeres metszéssel a bokros formát és a fiatal levélzetet is megőrizhetjük.


Szaporítása: Nyáron a levágott hajtáscsúcsokat tegyük nedves homokba, vagy gyökereztessük vízben. Minden földet érő hajtás szárcsomójánál képes gyökeret fejleszteni, így légbujtással is szaporítható.

alt

 

 

alt

   
alt

 

Módosítás dátuma: 2010. március 25. csütörtök, 10:21