A burgonya, krumpli, kolompér, pityóka…

Nyomtatás E-mail
(1 szavazat, átlag 5.00 az 5-ből)
Írta: Dóri   
2010. február 10. szerda, 13:09

 Egy kis burgonyatörténelem

A burgonya őshazája Peru illetve Chile, ahol az őslakosok már 5000 éve termesztik és fogyasztják a növény étkezésre alkalmas gumóját.
A 16-17. században innen indult hódító útjára, és jutott el Európába, a spanyol hódítók jóvoltából az 1540-es években. Hamarosan a legfontosabb termesztett, nem gabonanövény lett világszerte.

David Spooner, a Wisconsini Egyetem kutatója és az Egyesült Államok Mezőgazdasági minisztériumának szakértőjének kutatásai szerint, a krumpli történetében Európa és Dél-Amerika közt volt egy fontos állomás: a Kanári-szigetek. Spooner genetikai vizsgálatokba kezdett annak kiderítése érdekében, hogy a Szigeteken a perui vagy a chilei fajta honosodott-e meg. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a Kanári-szigeteken termesztett burgonyafajta genetikai tulajdonságai nagyrészt andoki (perui) ősökre utalnak, azonban nyomokban megtalálható benne a chilei fajtákra jellemző tulajdonságok is. Ezekszerint a Szigeteken különböző időpontokban mindkét fajta megtalálható volt, és ennek keveréke terjedt el az 1570-es években Európában.

Nem sokkal később jelent meg Magyarországon is, ahol – sok európai országhoz hasonlóan – bizalmatlanul fogadták. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a növény ismeretlensége miatt helytelenül, annak mérgező levelét és bogyótermését kezdték el fogyasztani. Így, érthető módon, sem fogyasztani, sem termeszteni nem akarták az emberek. Ezt felismerve a legtöbb ország vezetője különféle módokon próbált „kedvet csinálni” a burgonyához, nem riadva vissza az erőszaktól, sőt a katonai segédlettől sem.

A Habsburg Birodalomban 1802-ben jelent meg egy rendelet, miszerint a szerb és horvát parasztok 40 botütéssel büntetendők, amennyiben nem kezdenek el burgonyát termeszteni földjeiken. A termesztési kedv érdekében ingyen osztogatták a vetőburgonyát.

Nem elég, hogy a parasztok nem találták étvágygerjesztőnek a gumókat, ellenérzéseiket vallási meggyőződésük is erősítette, mivel föld alatt termett. Oroszországban például „az ördög eledelének” nevezték, fogyasztása vallási bűntettnek számított.

Az igazi áttörést azonban a XIX. Század tízes évei hozták meg. Ekkor ugyanis általános volt az élelmiszerhiány, és éhínség fenyegetett. Az emberi találékonyságnak köszönhetően végre felismerték a burgonya valódi értékét, és az éhség elűzésének eszközévé vált.

Magyarországon II. József adókedvezménnyel jutalmazta a burgonyatermelőket, így vehette kezdetét, az azóta is töretlen karrierje hazánkban, a XVIII. század végén.

Hamarosan nemcsak az egyszerű nép, de a felsőbb rétegek is szívesen fogyasztották a változatosan elkészíthető krumplis ételeket.

Felhasználás és tápanyagtartalom

Fogyasztásra kizárólag a gumója alkalmas. A virágából kifejlődő bogyók, a növény felszíni zöld részeiben, a gumó „rügyeiben”, valamint a nappon, fényben tárolt gumó megzöldülő héjában méreganyagot, un. szolanint fejleszt.

A kifejlett gumó tömege általában 40-200 g lehet, és 18% keményítőt, 1-2% fehérjét, 110-180 mg/kg B-vitamint, 700-1000 mg/kg C-vitamint, valamint kevés A- és K-vitamint tartalmaz.

Könnyen emészthető, sokáig eltartható sötét, hideg helyen.

A benne lévő keményítő miatt krumplicukor állítható elő belőle, annak lebontásával.

Magyarországon egy ember egy év alatt 50 kg burgonyát fogyaszt átlagosan. Portugáliában 150 kg-ot.

Bár a burgonya a benne lévő sok vitamin és a könnyű emészthetősége miatt nagyon egészséges élelmiszer, de amíg az asztalra kerül sok vitamint elveszíthet, el is veszít. Ennek oka az elkészítésben rejlik, derül ki egy kutatásból, melyet az Amerikai Mezőgazdasági Kutatószolgálat két tudósa végzett. Shelley Jansky genetikus és Paul Bethke növényfiziológus szerint a burgonya felkockázása lerövidíti a főzési időt, de akár 75%-kal is csökkentheti annak ásványi anyag tartalmát. Így ajánlatosabb egészben, héjában főzve, sütve elkészíteni.


A fajták három fő csoportja


Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács 2008 óta, úgynevezett „burgonya ABC-vel” segíti a vásárlókat, felhasználókat abban, hogy mely burgonyafajta milyen elkészítési módot igényel a maximális íz élmény elérése érdekében. 


„A” főzési típus:
Salátának való, nem szétfővő burgonya. Alkalmasak saláták, hidegkonyhai készítmények, tepsis és rakott burgonya készítéséhez. Fajták: Somogyi sárga kifli, Cherie, Agata

„B” főzési típus:
Főznivaló, nem szétfővő burgonya. Alkalmasak főzéshez, saláták, raguk készítéséhez. Fajták: Agria, Kleopátra, Impala, Pannónia, Marabel, Rosara, Vineta, Desirée, Katica, Kondor, Raja, Réka, Sante, Signal, Hópehely, Asterix, Amorosa, Laura, Red Scarlet, White Lady, Balatoni rózsa

„C” főzési típus:
Sütnivaló, enyhén szétfővő burgonya. Alkalmasak sütéshez, burgonyás tésztákhoz, chips- és hasábburgonya készítéséhez, püré/pehely alapanyagnak. Fajták: Karlena, Kánkán, Tomensa, Panda, Kuroda, Oscar, Lady Rosetta, Lady Claire, Rioja (Százszorszép), Góliát, Solara, Vénusz Gold.

Gyógyhatásai


A burgonya a népi gyógyászatban is nagy szerepet kapott.
A nyers burgonyaszeletek nedve lágyítja, tisztítja a bőrt. Reszeléke enyhíti a szem körüli duzzanatokat, hűsíti a nap égette bőrt. Pépjével pattanásokat kezelnek. Nedvével forrázott sebeket gyógyítnak.

Szemezgessetek burgonyás receptjeimből: köretek, egyéb krumplit tartalmazó ételek.

 

Sokszinű krumpli

 

Krumplinövény

A krumpli növény

 

Krumplivirág

A krumplinövény virága

 

Krumplibogár

Kártevője: "krumplibogár"

 

Gumója

Gumója

Gumója

 

Kékburgonya

Kékburgonya

Kékburgonya

 

 

 

Módosítás dátuma: 2010. március 23. kedd, 11:17