Fűszernövények termesztése lakásban, erkélyen

Nyomtatás E-mail
(7 szavazatok, átlag 3.29 az 5-ből)
Írta: Dóri   
2010. március 02. kedd, 12:35

Kert híján sem kell megválnunk kedvenc fűszereink friss, zöld izétől: neveljünk fűszernövényeket a párkányon vagy az erkélyen! Ha sikerül a megfelelő körülményeket megteremtenünk, minden nap élvezhetjük a friss fűszerek páratlan ízeit.
Ezen körülmények megteremtése érdekében a következő tanácsokat ajánlatos megfogadni:

1. Palánta vagy vetőmag

A palánták esetén egyértelmű a tanács: a legfontosabb az életképes növények kiválasztása. Mivel ezek a növények előneveltek, így csak el kell ültetnünk a magefelelő tallajba, majd kis idő múlva (ez az idő jóval rövidebb, mint a magvetésnél) már "arathatunk" is.
Ha magvetéssel próbálkozunk, ügyeljünk a megvásárolt vetőmag csomagolásán feltüntetett lejárati idejére. Ha ez a dátum a közeljövőben van, ne vegyük meg, válasszunk inkább másikat. Ugyanis az a mag a leginkább csíraképes, amely a legutolsó termésből származik.
Mindenképp vegyünk figyelembe a zacskón feltüntetett ajánlott vetési mennyiséget, mert ha túl sűrűre vetjük, a növény nem tud megfelelően fejlődni.
Némely mag csírázásához fényre, míg a másiknak sötétségre van szüksége.  Amelyek fejlődéséhez fény szükséges, azok magját ne takarjuk be; de ha csak sötétben csíráznak, mindenképpen fedjük de földdel. A mennyiség is fontos, mert ha túl sok földdel takarjuk be, az meggátolja fejlődésüket. A szakemberek szerint az az ideális, ha a mag átmérőjének négyszeresével fedjük be a magokat.

A csírázás ideje alatt egy kézi permetezővel tartsuk nedvesen a talajt, de óvakodjunk attól, hogy az edényben álljon a víz, mert az levegőtlenné teszi a talajt és megfojtja a magot. 

2. Megfelelő talaj

Talán a legfontosabb a megfelelő talaj kiválasztása, előállítása.
Figyeljünk arra, hogy talaj amibe a magokat vetjük/palántákat ültetjük, jó vízáteresztő képességű, laza legyen.
Ha a fűszernövények konyhakertben fejlődnek, biztosított a fejlődésükhöz szükséges tápanyagutánpótlás. Az erkélyen vagy az ablakpárrkányon nevelt fűszernövények esetében ez jóval bonyolultabb, erről nekünk kell gondoskodnunk. A tápanyagdús virágföld jó választásnak bizonyulhat, de figyelembe véve, hogy annak összetétele szobanövények igényeinek megfelelően van kialakítva, elismerhetjük, hogy ezesetben talán nem ez a legjobb megoldás. Virágföldben nevelve növényünk vagy nem fejlődik, vagy a számára túl sok tápanyag miatt, fajtájára nem jellemző módon, túlságosan is kifejlődik. Mindkét esetben az illóolaj rovására megy a fejlődési rendellenesség.
A legjobb megoldás lehet a saját magunk előállított föld, amely tápanyagban dús virágföld és egyszarű (termő)föld keveréke. Havonta egyszer a locsolóvízhez adhatunk kevés tápoldatot tápanyagutánpótlás gyanánt. 

3. Megfelelő edény

Nem kevésbé fontos tényező a megfelelő edény kiválasztása. Figyelembe kell venni a nevelni kívánt növény adottságait, igényeit, például, hogy mekkora gyökérzetet enged, ennek ugyanis el kell férnie a cserépben.
A cserép alján mindenképp legyen kifolyónyílás, hogy a fölösleges víz itt távozni tudjon. (Ilyen nyílásokat mi magunk is tudunk készíteni a cserép alján, ha nem eleve lyukasztottat sikerült vásárolni.)
A szép, dús, jól kifejlett fűszernövény kiváló dísze lehet lakásunknak, amit a kiválasztott cserép is befolyásol. Ültethetjük egyszerű balkonládába vagy agyagcserépbe, az ablakpárkányon, vagy az erkélyen elhelyezve szép látványt nyújt. A lakáson belül is tarthatjuk, ennek hátránya azonban, hogy a növény nem kap közvetlenül napfényt, így illóolajtartalma esetleg nem az elvárt lesz.

4. Nevelés 

Miután fűszernövényünk a megfelelő talajba és a megfelelő cserépbe került, ki kell válasszuk a számára legalkalmasabb helyet, ahol aztán gyönyörű, zamatos növénnyé fejlődhet.
A fűszernövények nagyobb része a déli országokból származtathatóak, így igényeik is ennek megfelelőek. Szeretik a napfényt, a meleget, az erős szelet viszont nem. Ezért elhelyezésük javasolt szélvédett, napos, meleg, lehetőleg déli fekvésű erkélyen, ablakpárkányon. Az ablakon belül, a lakásban elhelyezve nem éri ugyan közvetlen napfény, de itt is csodaszépen fejlődhetnek.

Öntözéshez, ha lehetséges, felfogott esővizet használjunk. Ha erre nincs lehetőség, szobahőmérsékletű, lágy vizzel locsoljunk. A csapvíz lágyítására létezik egy egyszerű megoldás: egy nagy fazékban lobogásig forraljuk a vizet, majd visszahűtjük. (Ezzel locsoljuk szobanövényeinket is, meghálálják!) Óvakodjunk a pangó víztől!
 

5. Betakarítás

Amikor a fűszernövény már kellőképpen megerősödött, "lombja" erős, színe határozott, elkezdhetjük főzés közben felhasználni. Egy ollóval vágjuk le a kellő mennyiséget, jól mossuk meg, rázzuk le, és a kívánt formában adjuk az ételhez. Rendszeressen metszük, vágjuk vissza a növényt, mert az növekedésre serkenti, erősíti. 

6. Tartosítás

Ha felesleg termelődik, különböző módon tartosíthatjuk.
Fűszerecetet és fűszerolajat is készíthetünk (pl. tárkonyecet, rozmaringos olivaolaj).
Le is fagyaszthatjuk, az aprított fűszert szórjuk jégkockatartóba, töltsük meg vízzel és tegyük a fagyasztóba. Az étel ízesítéséhez csak egy kockát kell beledobnunk és elkevernünk.
Meg is száríthatjuk. Így, házilag szárítva is aromásabb, mint amit zacskóban árusítanak.
A szárítani kívánt zöldeket kössük cérnával csomóba, tegyük szellős, meleg helyre (akár le is lógathatjuk), de közvetlen napfény ne érje, mert elveszíti élénk színét tűző napon. Szárítsuk jól ki, hogy szinte "zörögjön".
Ha a növénynek csak a levelét vagy virágos hajtását hasznosítjuk fűszerként, terítsük azokat vékony vászonlepedőre és úgy szárítsuk "zörgésig". Időnként át kell forgatnunk, különben "begyullad" és bepenészedik. Akkor jó, ha morzsolható.
A megszárított fűszereket tegyük egy jól zárodó, aromaörző, lehetőleg nem átlátszó edénybe és fénytől védve tároljuk.

Módosítás dátuma: 2010. március 03. szerda, 11:43