Néhány szó a halakról...

Nyomtatás E-mail
(6 szavazatok, átlag 3.33 az 5-ből)
Írta: Dóri   
2009. december 14. hétfő, 20:05

Hét fejlődő országban, mintegy 15 ezer idős emberrel elvégzett felmérés szerint a rendszeresen halat fogyasztóknál kisebb a szellemi leépülés kockázata.

 

Miért egészséges a halfogyasztás?


Az amerikai orvosok szövetségének szaklapjában megjelent tanulmány szerint heti 1-2 adag halétel, amely omega3-ban gazdag halból készült, 36 százalékkal csökkenti a koszorúérrel összefüggő halálozások arányát, és 17 százalékkal általában a halálozásét.
Ugyanis a halakban lévő omega3 zsírsav bizonyítottan csökkenti a trombózis kialakulását, és javítják a vérkeringést. Az omega3 zsírsavak nélkülözhetetlenek a szemek és az agy egészséges fejlődéséhez, ezért a leendő és várandós kismamáknak nagyon ajánlatos a halhús fogyasztása.

A halak húsa nagyon egészséges, köszönhető ez a benne lévő nagy mennyiségű víznek és teljes értékű fehérjének, valamint a rengeteg ásványi anyagnak és vitaminnak, amelyet tartalmaz (vas, cink, szelén foszfor, jód, és nagy mennyiségű A, D, B1, B2, B12 vitaminok)
A halhús könnyen emészthető, nagyon tápláló és kis mennyiségű zsírt tartalmaz. A halhúsban található zsiradék (1-7 százalék) - a halolaj - a többi állati eredetű zsíroktól eltérően telítetlen zsírsavakban gazdag. 
Tudnunk kell azonban, hogy a hal könnyen allergizál. A halhús ugyanis a leggyorsabban romló húsféle, és a szennyezett vizekből kifogott hal veszélyes baktériumokat, vírusokat, ártalmas nehézfémeket (higanyt!); a tenyésztett halak vegyszereket és antibiotikumokat is tartalmazhatnak. Ezért különösen fontos, hogy a gyermekek élelmezésében csak friss, ellenőrzött gazdaságból származó édesvízi, vagy megbízhatóan kezelt nyílt tengeri mélyhűtött hal fogyasztása ajánlott.

A tonhal az egyik legveszélyesebb hal az emberi szervezet számára, mutat rá dr. Mercola, ismert amerikai orvos-szakíró egy tanulmányában. Egyes kifejlett példányok akár 200 kilót is nyomhatnak, ezekből a nagyobb méretű tonhalakból kerülnek ki a leginkább higanyfertőzött tengeri halétkek. A tonhal igen népszerű a halfajták közül, de ezek magas metil-higany tartalmuk miatt veszélyesek lehetnek szervezetünk számára.

Ha a terhesség alatt a várandós anyuka túl sok halat fogyaszt vagy erősen szennyezett halból eszik, akkor a higanymérgezés veszélyének teheti ki a fejlődő magzatot. A mérgező metil-higany a méhlepényen áthatolva kárt okozhat a magzat idegrendszerében, akár agykárosodás is bekövetkezhet.


Tippek a halvásárláshoz


A hal vásárlásakor nagyon oda kell figyelni, mert a romlott halhús fogyasztása mérgezést okozhat!
A hal húsa magas víztartalma miatt gyorsabban romlik, mint a melegvérű állatoké.


A friss hal jellemzői:
- kopoltyúja élénkvörös,
- szemgolyója tükrös, tiszta és duzzadt,
- nincs szaga,
- a húsa tapintása rugalmas
- a vízben alámerül.

A romlott hal jellemzői:
- kopoltyúja halványvörös, nyálkás,
- szeme zavaros, beesett,
- bőre nyálkás tapintású,
- húsa tapintása ernyedt,
- vízbe téve feljön a felszínre, lebeg.


Meddig friss?


A hal már szobahőmérsékleten is gyorsan romlik, s jégen tartva is jóval rövidebb ideig tárolható, mint a melegvérű állatokból származó húsok.
A friss hal jégen (azaz 0-5 Celsius-fok között) is csak 2-4 napig tartható el. Ez az idő egyebek mellett a hal méretétől is függ. A kifejezetten nagy testű halaknál olykor alkalmaznak 1-2 napos jeges "érlelést" is a hús puhítására. Ekkor a legalább 15-20 kilós állatot kibelezik, szárazra törlik, s a bőrében hagyva pihentetik.



Mélyhűtött halakról…


A mélyhűtött halaktól óvakodni kell, ha nincsenek tökéletesen átfagyva, mert könnyebben romlanak. Emiatt a halra fokozottan igaz az, hogy az egyszer már kiengedett ételt sosem fagyasztjuk vissza. A gyorsfagyasztott halak kiolvasztása mindig lassan (0 Celsius-fok közeli hőmérsékleten) történjen, s azonnal dolgozzuk fel!

 

A hal tisztítása


A pikkelyes halat úgy tisztítjuk, hogy farkát a kezünkben tartva, ferdén tartott késsel a pikkelyeket felfelé kaparjuk. Ezután váltott vízben többször jól megmossuk. Hasát felvágjuk, eltávolítjuk a beleit (vigyázva, hogy az epe meg ne sérüljön, mert az keserűvé teszi a húst). A ponty fejében a gerincoszlop végén van egy háromszög alakú csont (keserű csont), amelyet el kell távolítani, mert ez is keserűvé teheti a húst.
A pikkely nélküli halak bőrét le szokták húzni. A fej alatt a bőrt körülvágjuk, meglazítjuk, és konyharuha segítségével lehúzzuk.

 


A halhús előkészítése


A hal további feldarabolása a hús elkészítési módjától függ: filézhetjük és beirdalhatjuk. Előbbi azt jelenti, hogy a gerinc mentén éles késsel felvágjuk a hal húsát és a gerinccsont mentén haladva lefejtjük a halhúst. A visszamaradt gerinccsontot hal-alaplé készítéséhez felhasználhatjuk.
A szálkás halaknál szükséges a beirdalás. Ez azt jelenti, hogy a halfilét bőrös oldalára fektetjük és éles késsel 1 mm sűrűségben átvágjuk a szálkákat. Vigyázzunk, hogy a bőrt ne vágjuk át!

 

A hal fűszerezése


A hal húsára jellemző, hogy ha nincs kellőképpen fűszerezve, ízetlen. Ennek elkerülése érdekében ajánlott az elkészítés előtt legalább 20 perccel besózni, fűszerezni (de akár 1-2 órán keresztül is állhat a fűszerben).


 

Mit igyunk a halhoz?


A halételekhez csak bort szervírozzunk, hiszen „átkozott a hal a harmadik vízben”. Az elsőben úszott, a másodikban főtt.
Hiszen a hal a gyomorban is úszni akar, de nem vízben.
Az egyszerű módon elkészített halakhoz könnyű, ám jó minőségű, finom zamatú, száraz fehérborokat (pl.: Chardonnay, Olasz rizling, Rajnai rizling, Hárslevelű) illik felszolgálni. Ugyanakkor, ha a hal ízletesebben, gazdagabban van elkészítve, testesebb, kiemelkedőbb minőségű száraz fehérborokat kíván. Kivétel a halászlé, amelyhez inkább tájjellegű vörösbor ajánlott.
A tengeri halak esetében a borválasztást segítheti az a régi mondás is, miszerint "fehér a fehérrel". Amennyiben a franciák hagyományaira hagyatkozunk, tengeri halakat Sauvignon blanc borával fogyasszuk.
A pisztráng és a lazac mellé testesebb, édesebb borokat, például a Szürkebarátot ajánlanak a hozzáértők.

 

 

Néhány Magyarországon megtalálható, leggyakrabban használt hal jellemző tulajdonságai:

A süllő és a fogas egy halfaj
, a hal súlyától függ az elnevezés. Az 1,5 kg alatti példányokat süllőnek, az e fölöttieket fogasnak nevezzük. Ezen halak a Legnemesebb fehér húsú magyar halak. Testét pikkelyek borítják, húsa finom rostozatú, szálkamentes.

A pisztráng
a tiszta vizű hegyi patakokban él. Fehér húsa ízletes, szálkamentes. Testét pikkelyek borítják. A vízből kifogva csak rövid ideig él, ezért azonnal fel kell használni.

A harcsa külső jellemzői közé tartozik a lapos fej, a széles száj, pikkely nélküli test és szürkés szín. Fehér húsa jóízű, szálkamentes. Tisztításakor bőrét lehúzzák, a nagyobb példányokról még a zsírt is el kell távolítani. A harcsa a 3-4 kg-os súlyig a legjobb.

A csuka és a keszeg
is fehér húsúak. Mindkettő ízletes, de erősen szálkás. Testüket pikkely borítja, a pikkely színe a csukánál sötétzöldtől a szürkéig terjedhet, a keszegé ezüstös.

A ponty
Magyarországon talán a legismertebb, legkedveltebb hal, a magyarosan készített halételek legmegfelelőbb alapanyaga. Barna húsú, eléggé szálkás, de nagyon ízletes. Leggyakrabban a folyami ponttyal és a tükörponttyal találkozunk, ismert még a vadponty is.

A folyami ponty
testét mindenhol pikkely borítja, míg a tükörpontyét csak helyenként.
A tükörponty szélesebb, általában zsírosabb, mint a folyami. A vadponty szokatlanul nagyméretű, súlya 10-15 kg is lehet és a többi pontyhoz viszonyítva kevésbé zsíros.

A kecsege
testét zöldes színű bőr borítja, feje jellegzetesen hosszúkás, hegyes. Nincs gerince, helyén csak egy gerinchúr található. Húsa gyenge rostozatú, nagyon finom ízű.

Vándorhalakhoz tartozik a lazac és az angolna. Előbbi a legízletesebb halak közé tartoznak. Pikkelyei ezüstösek, húsa rózsaszínű. Súlyuk általában 4-5 kg, de nem ritka a 30 kg-os példány sem. Ikrájából a legjobb minőségű kaviár készíthető. Az angolna keskeny, hosszúkás alakú, pikkely nélküli hal. Húsa szálkamentes, jóízű, de kicsit zsíros.

Módosítás dátuma: 2010. február 08. hétfő, 16:02